Nagy múltú horgászcsaládból származom, ismereteim szerint egyik felmenőm sem fogott horgászbotot a kezében a XVII. század óta, így az előtte feltehetően megszerzett óriási tudás ment a (hal)levesbe, szóval elölről kell mindent kezdenem.
Hogyan kezdődött?
Tavaly a Balcsin kisebbik középső fiam kedvet kapott a horgászathoz, és a világ legjobb apukájaként persze rögtön a hazaérkezés után beruháztunk egy Decathlonos "ötezres" botba orsóval együtt. Gondoltam, ezt olcsón megúsztam...igen, persze, alig került egy huszasba a többi szükséges cucc. Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mivel a Naplás-tó (magyarul Szilas-tározó) 5 perc járóföldre van tőlünk, mind a hely, mind a felszerelés, mind a kedv adott volt jóféle hétvégi programokhoz.
Munkatársam segítségével elkészítettem az első úszós szereléket, elvégre ez kell ahhoz, hogy a gyerek megszeresse a horgászatot, kell a sikerélmény! Csontikkal alkalmanként 15-20 küszt (snecit, vagy mittomén) fogtunk, ezzel el is telt a tavalyi horgászidény, egy valamire azonban nem számítottam.
Én is kedvet kaptam hozzá. Felszereltem magam is bottal, orsóval, fenekezéshez kegyszerekkel, így indult ez az év, ez az idény.
A továbbiakban leírom majd horgászkalandjainkat, szeretném, ha a kommentekben mindenki megosztaná tapasztalatait, tanácsot adna, hogy mit hogyan és mit hogyan ne csináljak, szóval feedback is highly appreciated, ahogy a tanult francia is mondja...
Maradjanak velünk, hadd görbüljön!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése