2014. június 15., vasárnap

Remek nap az isaszegi Liget Klubban (9.)

Mivel kisméretű nagyfiam a nyáron horgásztáborba megy,  muszáj volt egy kis terepszemlét tartani előtte, milyen is ez a táborhely, az Isaszeg melletti Liget Klub.

Nos, első benyomás, hogy ez valóban inkább egy klubra emlékeztet, nem pedig egy horgásztóra. Gyönyörű, rendezett környezet, szuper játszótér, faházak, fedett és nyitott bográcsozóhelyek, pingpong asztal, kemping, büfé, középen meg egy kb. 70 méter széles és kb. 200 méter hosszú, náddal és belógó fákkal övezett tó. A part kb. 40 centivel van a vízszint felett, azonnal mélyül, a mélység másfél méter körüli. 


Sajnos sportjegy nincs, a sima jegy 3500 forint, a gyerek 1500. A tó szabályzat kissé félreérthető, a lényeg, hogy természetesen ha valaki nem akar elvinni halat, akkor nem muszáj: kifogás után nyugodtan vissza lehet őket engedni.

Reggel 6-ra értünk ki, nyitásra, ami ebben az esetben szó szerint értendő, ugyanis a terület egyébként be van zárva.  Kinyitották a kaput,  becuccoltunk,  megvettük a jegyet, kisebb meglepetésre azonban csonti, giliszta nem kapható a büfében, de szerencsénk volt, mert valaki a maradékot nem beszórta a vízbe, hanem ott hagyta nekünk a padon (a végén mi is átadtuk a frissen jötteknek). Elfoglaltunk egy szimpatikus horgászhelyet, gyorsan bekevertem az etetőanyagot, összeraktam a botokat, és kezdődött a peca!

Mindennel próbálkoztam, epres bojli, epres pellet, kolbászos kukorica, édes csípős kukorica, csemege kukorica, csonti, de túl sok minden nem történt. Fogtunk két kisebb kárászt, de nagyobb halak nem jöttek. 


Végül egyszer csak rendesen elkezdett csipogni a kapásjelző, és egy gyönyörű pontyocska jött ki a partra köszönni nekünk. 

Ez 9 óra tájékán lehetett, utána beállt a csend délután 15.00 - ig. Az összes horgász ugyanezt élte át, kivéve a mellettünk horgászó úriembert. Neki volt egy kapása, csakhogy épp a padnál ült a telefonját nyomkodva, amikor egyet (!) csippant a kapásjelző, majd a botja egy gyönyörű ívvel beugrott a tóba, és úszott jó húsz métert. Ekkor kezdődött a botvadászat, ketten próbáltunk rádobni, míg végre nekem sikerült beakasztanom a horgomat a zsinórjába, így együtt fárasztva a botot és a halat, kivontattam a partra, és folytathatta ő a fárasztást. Végül egy szép 3 kilós tükrös bukkant a felszínre.

Délutánig bámultuk a csendes tavat, a kisfiam felment a fa játszótérre, ahol van csúszda, hinta, gyűrű, mászóka, szóval minden, mi egy gyerek örömére válik, utána meg nekiállt a merítőhálóval pillangókat kergetni :)


Én sem unatkoztam, mert a tavon lakó kacsák és kiskacsák gyakran jöttek meglátogatni, nem szórtunk-e véletlenül ki nekik egy kis etetőanyagot, vagy valamit, persze mindig akadt egy kis nyalánkság a közelben ;)



Délután 3 körül megint beindult a tó, itt-ott jöttek a kapások, gyorsan megtudakoltuk, mi volt a nyertes kombináció (két csemege kukorica plusz két csonti), és akasztottunk is két szép pontyocskát. 



Végül 18.00-kor összepakoltunk, és hazafelé vettük az irányt, a remek környezetnek és kikapcsolódási lehetőségnek hála, kisfiam már a kocsiban majdnem elaludt :D

Megbizonyosodtunk róla, hogy remek hely ez egy horgásztáborra, szóval a kissrác menni fog biztosan! Ha aktuális lesz, természetesen a tábori élményekről is beszámolok majd.

Jó hely, próbáljátok ki, családdal tökéletes kikapcsolódást nyújt, azok sem fognak unatkozni, akik nem szeretnek annyira pecázni.